Ma háromszor is kakilt Balázs, de ínyenc módon váltogatta mind az idejét, mind a helyét, mind a hogyanját a kakilásnak.
Az első még a szokott módon történt reggel, a bilibe.
A második meglepetésként ért minket(Anyuci, Dédi-Mami). Balázs ugyan mondogatta, hogy puki, meg kaki, de hát aznap már volt egy kaki, hát nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, úgysem tud még különbséget tenni a puki és a kaki között. Vagy háromszor megpisiltettük egymás után, utsó alkalommal már csak egy csöppre futotta, hát visszaadtam rá szépen a csiganacit (mintha harisnya lenne, csak nincs lábfeje), és elengedtem játszani Dédivel. Dédi nem sokkal később hív, hogy Balázs pukizhatott, mert rá akart ülni a bilire, és most kakis a feneke. Találtunk is egy kósza kis kakipöttyöt a bilin, de semmi mást. Újra felöltöztetés, amikor is Balázs nyöszörögve nyúl a lábszárához. A gatyaszárában meg ott lötyögött egy büdi kakiszivar! Ó már el is felejtettem, mennyire utálok kézzel mosni..
Ezután kábé egy órával megint mondja Balázs, hogy kaki, de hozzáteszi, hogy pelenka. Mintha kérlelne, közben meg fogja a kukiját, és ideges. Adtam rá, ő meg okosan telefosta.
A témára érzékenyebb olvasóimtól elnézést kérek, de hát tényleg erről szólnak manapság a napjaink, és hát erre számíthattak is, mivel ez egy ilyen blog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése