csütörtök, augusztus 31, 2006

Néssz cak, Anya!

Néssz cak, Anya! - kiált fel Balázs, ha valamire fel akarja hívni a figyelmemet. Ez lehet egy rég nem látott játék, vagy a cicák csinálnak valami (számára) nagyon vicceset, vagy ő maga művel valami igencsak ügyeset. Amióta van egy zongoránk (nem, mégsem zongora, egy pianínó) azóta napjában 25-ször odafut hozzá, és: Jongojázom kiszit! felkiáltással nekiáll klimpírozni. Ilyenkor szokott szólni, hogy hallgassam lélegzet-elállító játékát figyelmesebben, mert keveset dícsérem virtuozitását.

Nincsenek megjegyzések: