Szoktunk olyat játszani Boróval, hogy én vagyok az ő kislánya, és ő meg az én picianyukám. Ilyenkor babusgat (imáádom), megetet-itat, és szeretetteli, lágy hangon beszél hozzám. Nagyinál is játszottunk ma ilyet, aztán ő kiment a konyhába gyümijoghurtot enni. Nagyi visszajött hozzám a nappaliba, beszélgettünk tovább. Egy közös ismerősről folyt a szó, aki nem hajlandó elmenni orvoshoz ilyenolyan bajával. Nagyi eléggé felzaklatta magát ezen, és egyre emeltebb hangerővel ecsetelte, hogy szerinte mi lenne a helyes, mit kéne az ismerősnek tennie. Egyszercsak Boró kiszól a konyhából neki:
"Nagyi, ne veszekedj a kislyánommaj!!!
A kis anyatigris! Megzabááálom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése