Nem ég, nem működik!

Balázs Békáson aludt, mi meg itthon teszünk-veszünk, matatunk, igyekszünk azért "haszosan" eltölteni kevéske "szabad"-időnket, egyszer csak csörög a telefon. Balázs az. A szuszogásra boldogan közlöm, hogy szia Balázs, meg hogy itt Anya, mire végre beleszól, hogy Anya! Kérdezgetek tőle ezt-azt, mire ezt hallom: Apát szejetném! No ennek fele sem tréfa, futottam ki Apához az udvarra. Balázs valami olyasmit magyarázott, hogy valami nem működik, nem ég, és Apa kérdésére, hogy mi nem ég, hangosan mutogatta, hogy: Ez, Ez, Ez nem ég. Leesett, hogy nagyon kétségbeesett lehet, ha már telefont ragadott, és biztos azt várja Apától, hogy valamit megszereljen neki. Meg is ígérte Apa, hogy amint megérkezünk Békásra, megszereli azt a valamit, ami nem ég, és fiunk megnyugodva letette a telefont. Érkezésünkkor nem szaladt ki elénk, ahogy szokott. Motoszkazajok után jött csak, a fénykardját kereste, és rögtön hozta is Apának. Szegény alig tudta kirimánkodni tőle, hogy a kabátját cipőjét levehesse a nagy szerelés előtt. A fénykardba persze bele volt forrasztva egy icipici égő, ami már nem működött, és ilyen icipici égő híján nem sikerült megjavítani. Apa mondta meg Balázsnak, hogy nem lehet megjavítani most a kardját, erre ő azzal a lendülettel fordult is Béla Papához, hogy akkor majd ő javítsa meg. Béla Papa jelen volt az egész szerelés alatt, úgyhogy azonnal mondta is, hogy ő sem tudja megjavítani a kis kardot. Balázs már kereste is Marcit, hogy akkor majd ő talán.. Nem kenyerem a kényeztetés, de hát a nagyszülők azok nagyszülők, azért vannak, hogy elkapassák az unokákat. :) Balázsnak egy órán belül már volt egy másik fénykardja..