Balázs hihetetlen módon egyedül gyürkőzik meg a beszédhibájával. Egyrészt az hihetetlen, hogy az oviban lévő logopédusnak "nincs ideje" vele foglalkozni, csak esetleg a magánpraxisában jó pénzért, másrészt az hihetetlen, amilyen szívóssággal és kitartással próbálkozik Balázs maga, hogy pótolja beszédbeli hiányosságait. Először az "l" hangot tanulta újra, és sajnos akkor lett az "r" hangzóból is kimondva "l".Aztán jöttek az "ő" meg az "ű" betűk. Ma már magának javítja az "a" és az "á" közötti különbséget is. Egy ideig problémái voltak angolórán, mert sok olyan szót tanultak, amiben "r" betű van, és a fiam nem mondta ki azokat a szavakat, csak úgy utalt rájuk, hogy: "az a szó, amiben olyan betű van, amit én nem tudok kimondani". Amikor próbáltam neki elmagyarázni, hol is képezzük az "r" betűt, minden próbálkozása horkolásszerű hangokba torkollt. :( Aztán tanulta angolon, és velem itthon a "London's burning" című dalocskát, ami annyira fülbemászó volt, hogy nem tudott neki ellenállni a sok "r" betű ellenére sem, és megdícsértem, hogy az angol "r" betűi szinte tökéletesek, mert az angolok nem pörgetik úgy meg, mint a magyarok. Ennek nagyon örült, remélem az angolórán nem okoz ez a hangzó több gondot. Nagy odafigyeléssel megtanult "s" betűt is mondani, sokszor figyelmeztettük, meg kijavítuttuk, de az "s" betűi már példásak. Még a "cs" betűvel küzdünk egy kicsit, az nem mindig sikerül, utána meg majd átvesszük a "zs"-t és a "dzs"-t ami sehol sincs még.
A tanulási folyamat közben sok aranyos szitu akadt, kettől le is írok. Balázs ilyenkor nagyon koncentrál, és ha nem elégedett az eredménnyel, akár négyszer is nekifut egy-egy szónak. Ilyen volt a sasmadár is. Nagyon figyelt, és sokadszorra gyönyörűen kimondta, hogy "saszmadár"! :) A szó végére már nem maradt figyelme.. :)
Egyszer meg hancúrozás közben az ágyon fölém kerekedett, rám mászott, és boldogan kiáltotta, hogy én vagyok a hegy, ő meg rajta a "csút"! Note: az első "cs" teljesen okés volt.. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése