Bénázások

Avagy bár ezeket nem Balázs csinálta, attól még roppant mulatságosak lehettek, olvassátok, derüljetek, a kommenteket se hagyjátok ki!

http://velvet.hu/poronty/2006/11/28/elso_gyerek_elso_benazasok

Kocsiban, útközben párbeszéd

Hát igen, történt egy kis balesetem, éppen tolattam mindenféle építkezéses földhalmokat kerülgetve felfelé az utcánkon, amikor is egy galád lámpaoszlop közelebb lépett a kocsimhoz, és behúzott egyet a bal visszapillantó tükrömnek. A tükör meg mindig azt adja, amit kap, és vállát megvonva bosszúból jól betörte a hozzá legközelebbi pici háromszögletű ablakot. A dög. Csak én nem vagyok persze hibás.

Másnap már lefelé gurulunk a hegyről, amikor Balázs megszólal:
- Megnészem Apávaj kis abjakot, hoj van kitöjve.
- Most nem lehet, Balázs, majd ha megérkeztünk Békásra, akkor megmutatjuk, jó? Majd figyelmeztess minket, ha odaértünk, el ne felejtsük!
- Fidejmesztető Balázs vadok! :)

Szuper hosszú déli alvás utáni párbeszéd

- Tudod mit csinálunk most, Balázs?
(Jó válasz: megyünk Békásra Mamáékhoz.)
- Jeggejizünk!!
- Hmm.. Szeretnél reggelizni?
- NEEEM!!

A káromkodás és a jó (?) példa

Este együtt fürödtem Balázzsal. Néha igen nehéz berimánkodni a kádba, ma csak így sikerült. Ez nekem csak jó, mert szuper vele együtt bolondozni a kádban, és utána nem nekem kell bepelenkáznom, felöltöztetnem, hanem Apának.
Habot vertünk, és az orromra is jutott persze belőle, utána hirtelen nagyon piszézni akartam Balázzsal, aki sikoltva menekült. A játék hevében egy fordulás közben Balázs elcsúszott, és a lábszárcsontomra huppant. Apára nézve hangtalanul formázom a basszameget, míg Balázs velem egyidőben nekem háttal közli, hogy: Basszus!.
Ő mit sem sejtve játszott tovább, Apával még percek múlva is nevetve törölgettük a könnyeinket.
Milyen megítésélben lesz részünk, ha egy év múlva az oviban kezd el káromkodni a gyerekünk? Mi, akik szinte sohasem káromkodunk, de ha mégis, akkor max. basszamegezünk, azt is csak némán, sziszegve, pont a mi gyerekünktől fogja megtanulni a fél kiscsoport, hogy kell káromkodni? De gááááz..

Arról, hogy mennyire mélyen alszik Balázs, amikor beteszem a kiságyába.

Háttal félig nekemdőlve fekszik mellettem az ágyon, jobb kezében a szuszija, bal keze ráhanyatlott az arcomra. Pár másodpercig még boldogan szagolgatom, aztán szépen lehajtogatom magamról, és óvatosan ernyedt kis teste alá nyúlva felveszem, hogy betegyem a kiságyába.
Feje hátrahanyatlik, szusziját elejti, a kiságyban úgy marad, ahogy leraktam. Kiegyengetem a végtagjait, begyűjtöm neki a szusziját, betakargatom, és adok neki egy pihekönnyű kis puszikát. Ekkor, mint akibe villám csapott, keze fellendül, és a puszi helyét paskolgatva fennhangon közli, hogy: Odajagasztom puszit! majd mintha csak képzeltem volna az egészet, alszik mozdulatlanul tovább.

Hajvágás

Levágjuk Apa haját, jó? És indul a szakálligazító zümmögése. Persze Balázs is kedvet kap, boldogan lukasztgatja Apa sűrű (ok, néhol sűrű) haját, de hamar megunja. A vágó nehéz, a feladat koncentrációt igényel, egy idő múlva visszakapom a zümmögőt, és vághatom Apa haját. Balázs érdeklődését vesztve elballag játszani.
Csaknem készen is vagyunk, amikor fura zajra leszünk figyelmesek. Csusszanó-szakító-csattanó zajocskákra. Balázs a számítógépemnél játszik. Figyelmesen megnézem mivel, aztán feddő hangon megkérdezem: Ez te voltál, Balázs?! Több papír rojtosra lett lyuggatva egy irodai gémkapocs-kiszedővel. Az őszinté(?)nek tűnő válasz cseppet sem késik: Igen, megengedte Anya!
A csodálkozástól és az elfojtott kuncogástól kicsit késik ellenkezésem.

Apát meglátva Balázs újra hajat akar nyírni. Apa (mostanára már egészen) tar fejét mélyen előrehajtva veti alá magát Balázs szeszélyeinek. Ő boldogan zümmögteti a masinát, és hangos Íígy kej! felkiáltással félkörívet ír le apa szőrös hátán.. :)

Rendelés

Párbeszéd Anya és fia között egyik este pizsifelvétel közben.
Mit hozzon Apa?
Tejet.
Mit tegyen bele?
Mézt, Szíjószájat, kanajat!

Kezd Anyás lenni

Amikor valamelyik nagymamánál alszik Balázs, estefelé mindig odatelefonálok. Részint mert nekem már nagyon hiányzik pár óra elmúltával is Balázs, másrészről meg biztos akarok lenni abban, hogy minden a legnagyobb rendben van.
Egyik este is telefonáltam Nagyinak. Szinte törvényszerű, hogy mindig Balázs veszi fel a telefont. Hallom a háttérből Nagyi hangját, ahogy diktálja Balázsnak mit is mondjon.
Hajó? .. Anya! :) Szia Anya!
És itt hirtelen nem azt mondta, amit diktáltak neki, a szívem is összeszorult, olyan édes volt Balázs: Anya hoj van? Anya ejvisz, medünk Pomászja!!.

Alapvető tények: a nemiség

A fogakon kívül Balázs az emberek nemével is szeret tisztában lenni. Ellentmondást nem tűrő hangon jelenti ki, hogy: Apa fiú. Van kukaca. Azt is mondja, hogy: Én kisfiú vagyok, van kukacom. Próbálkozik továbbá, hogy: Anyának van kukaca, Anya kisfiú, de el kell szomorítanom, hogy nincs. Mivej pisil Anya? fűzi tovább a gondolatmenetét. Anyának puncija van, azzal pisil, Anya kislány. Ebbe mintha belenyugodna, bólint, de látszik rajta, annak jobban örülne, ha Anya is kisfiú lenne, nem lenne ez az egész olyan bonyolult.
Van olyan este, hogy minden ismerősünket-rokonunkat többször végigkérdez, hogy kisfiú-e, vagy kislány. Mikor cseng ez le? Csak majd ha iskolába megy??
Mert akkor jujujj..

Alapvető tények: a fog

Mostanában bármelyik könyvéből mesélek Balázsnak, előbb utóbb felmerül a következő kérdés, amit ő kijelentő módban kérdez igen nagy határozottsággal: "Nincs foga tigjisnek.".
Ilyenkor kötelező közelről megszemlélni a borsónyi képet, azon is, hogy látszik-e rajta bármifajta fogra utaló nyom, és véleményt nyilvánítani, hogy itt a képen nincs foga pl a tigrisnek. Ezután következik a korábbi magyarázataim érthető következménye, mert tovább kérdez a beleegyezésemet várva kijelentő módban: "Igaszinak van foga.". Erre Anya bőszen bólogat, és lapozna, de ekkor új állat kerül fókuszba, és néha már arra gondolok, hogy ennyi fogat rég vizsgáltam már meg ily közelről.
Van, hogy az utcán teszi fel okos kérdéseit, hogy: "Bácsinak van foga", én meg kissé égve helyeslek neki lopva a bácsira pillantva, hogy ne állítsak hülyeséget.
Van hogy esténként a rokonságról kérdezi sorra, hogy kinek van foga, van, hogy a cicák kerülnek sorra, vagy a plüsstigrisén keresi a fogakat, mert az igazinak van. Érdekes, hogy a saját fogairól sohasem kérdezett még..

A küszöb

Mendemonda kering arról, hogy kiskoromban szerettem én is a szülői ágyba átvándorolni éjszakánként, holott ez nekem csak reggel lett volna szabad. És arról is meséltek az ősök, hogy ezt a tilalmat nehezen értettem meg. Sokszor megtörtént, hogy már az ágynál jártam, amikor álmos szüleim visszaparancsoltak a saját kiságyamba, hogy még nincs reggel. Így egy szép hűvös reggelen a küszöbön fekve találtak rám. Gondolatmenetük szerint elindultam a szülői ágy felé, aztán eszembe jutott, hogy még nincs reggel, tehát lekuporodtam a küszöbre, hogy megvárjam. Majd megszakadt a szívük, amikor észrevettek..

A történelem megintcsak ismétli önmagát. A sztori és a feltételezett indítékok nem egyeznek, de a helyszín örök: a küszöb.

Balázs ébredéskor (és mindegy, hogy éjszaka van, vagy csak a délutáni szundiját alussza) mindig a szülői hálószoba felé veszi első útját. Éjszaka általában ott tartózkodunk, ekkor felkapaszkodik a falnál, és beveti magát a sarokba, ahol édesen alszik reggelig. A délutáni szundinál kicsit más a forgatókönyv, olyankor is elzarándokol az ágyig, de mivel senki nincs benne, szusziját a kis orrocskájához nyomva addig totyog a konyhába-nappaliba-dolgozóba, amíg meg nem talál engem. Amikor meglátom ölbe kapom, és visszaviszem a szülői ágyba, és ott még hencsergünk egyet, összebújunk, birkózunk, mikor mit.

Történik olykor, mint ahogy ma is, hogy igen későn kerülünk ágyba. Ez nagyon ritkán, de egybeeshet azzal, mint ahogy ma is, hogy Balázs igen hamar felébred, és áttotyogási szándékkal megindul a hálószoba felé. Innen csak találgattunk, milyen gondolatok válthatták egymást kincsünk álmos kobakjában. Rekonstrukciónk szerint Balázs a küszöbön megtorpan, erőlteti a szemét, és nem lát fekvő Anyát és/vagy Apát. Elgondolkodik, hogy sötét van, álmos is, és hogy hol lehetnek a hőn óhajtottak, és hová is indult? és hogy egyre álmosabb, és kicsit tanácstalan is, és akkor most mit is csináljon, és ő tulajdonképpen nagyon álmos, és van cumija is, meg szuszija is, és akkor ő most alszik.
És ott feküdt a küszöbön, és édesdeden húzta a lóbőrt.

Old Spice reklám

Ma reggel tejbegrízt főztem Balázsnak. Nem egy nagy munka, pár perc alatt megvan, mégis meglepett Balázs, amikor visszamentem érte a hálószobába. Még pizsiben hancúrozott az ágyon amikor otthagytam, gondoltam ellesz még néhány percig. Hát elvolt. Megtalálta Apa Old Spice zselés stiftjét, és kemény munkával kikapargatta belőle az illatos zselét. Az ágyon szerteszét körömnyi kék zselék hevertek, és a szobát ellepte az OS illat. Belépve pillanatnyi néma megdöbbenésemet kihasználva Balázs közölte velem mélyen az üres stiftbe nézve, hogy: Pijos ajja! és tényleg, a kék zselé alól már látszott a piros műanyag. Még sokkos kérdésemre, hogy kiszedted apa dezodorjából a zselét?? Balázs azonnal megszeppenve válaszolta: Visszajakom!, és már kezdte is összeszedni, és visszarakni a tokba a legközelebb álló zselé-morzsákat.
Tejbegrízevés után (lásd majd későbbi postot) felporszívóztam az ágyról, paplanról, földről a már-már bűzösen illatos zselédarabokat, ágyneműt húztam, szellőztettem, de még napokkal később is rémálmaim voltak holmi OS reklám forgatásáról.
Azóta a porszívót légfrissítőként használjuk, amíg meg nem telik a porzsák. Ha valahol büdi van, beindítjuk picit, és rögtön harapni lehet a friss OS illatot.

Tejbegríz

Halmazállapot-vízsgálgató szeszélyét nem élte ki teljesen Balázs az OS zselével, a tejbegríz is kiváló vizsgálóalanynak mutatkozott. Kicsit csöpögött, mert mi folyósan szeretjük, és valószínűleg lecsöppenhetett Balázs kanaláról a földre, a mindig éhes macskahad nagy örömére. Mire kiértem az én tányérommal is a konyhából az asztalhoz (megjegyezni: máskor az övét hozom ki később!) Balázs a következőképpen fogyasztotta a kakaós tejbegrízét:
A kiskanalából a tejbegrízt a bal tenyerébe borította, majd onnan cicalefetyeléshez hasnló nyelvcsapásokkal benyalogatta.
No az OS-poston kívül ez a második indokom arra, hogy a közeljövőben nem csinálok tejbegrízt..