Mostanában bármelyik könyvéből mesélek Balázsnak, előbb utóbb felmerül a következő kérdés, amit ő kijelentő módban kérdez igen nagy határozottsággal: "Nincs foga tigjisnek.".
Ilyenkor kötelező közelről megszemlélni a borsónyi képet, azon is, hogy látszik-e rajta bármifajta fogra utaló nyom, és véleményt nyilvánítani, hogy itt a képen nincs foga pl a tigrisnek. Ezután következik a korábbi magyarázataim érthető következménye, mert tovább kérdez a beleegyezésemet várva kijelentő módban: "Igaszinak van foga.". Erre Anya bőszen bólogat, és lapozna, de ekkor új állat kerül fókuszba, és néha már arra gondolok, hogy ennyi fogat rég vizsgáltam már meg ily közelről.
Van, hogy az utcán teszi fel okos kérdéseit, hogy: "Bácsinak van foga", én meg kissé égve helyeslek neki lopva a bácsira pillantva, hogy ne állítsak hülyeséget.
Van hogy esténként a rokonságról kérdezi sorra, hogy kinek van foga, van, hogy a cicák kerülnek sorra, vagy a plüsstigrisén keresi a fogakat, mert az igazinak van. Érdekes, hogy a saját fogairól sohasem kérdezett még..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése