Csütörtök este palacsintázni voltunk Mayáéknál. Több, mint 10-en voltunk ott felnőttek, plusz egy négyéves tündér, egy éppen totyogó kiscsillag, és Balázs.
Az első húsz percben Balázs ki sem nyitotta a száját. Jó, ez így nem igaz, mert azért elég sűrűn tátogatta, de minden nyitás után palacsintával tele csukta be. Az ötödik palacsinta elteltével már hajlandó volt nézni, hogy játszanak a lányok a műanyag orvosi táskájával. Majd Titivel fogócskázott egy kicsit, és észrevételeket tett az üvegajtó gittjének színére kézenfogva a tulajt, odahúzva, és közölve vele, hogy az ott koszos (színes volt a gitt, nem koszos). Később már lelkesen forgott Titivel a másik szobában, miközben a felvigyázó Atyák viccesen kommentálták a hencsergőzős jeleneteket. A forgás-szünetekben mindig jöttek az aprócskák pattogatott kukoricáért, Dejdő itt-ott elhagyott végtagjait rutinosan átugrálva. Dejdőnek külön sikere volt, Balázs őt választotta ki a sok felnőtt közül, hogy kézenfogva kivezesse a konyhába, és megmutassa neki, hogy nem lehet becsukni a szemetes tetejét, csináljon vele valamit. Dejdő, aki egész este nem mozdult a helyéről, delejezetten felpattant, és követte Balázst. Amikor Titiék elmentek, könnyes volt a búcsú. Titi zokogva mondta Balázsnak, hogy majd vasárnap újra találkoznak, és majd megint pöröghetnek együtt. Egyszerre volt a szitu nagyon megható, és csiklandóan vicces. A gyerekek mind nagyon jól viselkedtek, aki ezek után sem kapott kedvet a szaporodáshoz, az légvárakban él.. :D
2 megjegyzés:
A tündér a partyn még három éves sem volt... :)
Hoppá-hoppá és ezer bocs! Azok után, hogy a saját fiamat másfél évesnek tituláltam ne bízzatok meg bennem, ha számokkal dobálózom.. :)
Megjegyzés küldése