Ma megjártuk a Madarász utcai kórházat. Mamáéknál történt a baleset, de sokáig nem derült ki, hogy történt bármi is. Balázs ma ötkor kelt, így dél helyett már kilenckor ágyba könyörögte magát. Aludt három órát, ahogy szokott, és fél ötkor már igencsak összeakadtak a lábacskái a fáradtságtól. Mama kezét fogva rohangált Mama körül, és elesett. Ekkor döntött úgy Mama, hogy ha Balázs ilyen álmos, akkor korábban viszi fel őt aludni. De Balázs sírdogált, addig volt csak csöndben, amíg Mama mesélt neki. Elaludt Mama ölében, de kisvártatva sírdogálva ébredt fel megint.
Mama először arra gyanakodott, hogy csak sikerült elkapnia Balázsnak Apa hasmenéses-lázas-betegségét, és szegénynek a pocija fáj. De aztán észrevette, hogy csak az egyik kis kezével nyúl a játékok felé, ha a másikat (balt) mozdítja, sírva fakad.
Felhívtuk újdonsült gyerekorvosunkat Kollár Dokit tanácsért, és már indultunk is a Madarász utcai sebészetre.
Fájós szárnyú kismadaram jól tűrte a mozgatást, néha-néha el is felejtkezett róla. Sok volt a látnivaló. Bp-en a buszok nem sárgák, hanem kékek, és a hév sem zöld, hanem sárga, és villamosnak hívják. És ott van még az a sokféle és sokszínű teherautó.. És láttunk egy szirénázó-villogó mentőautót is!!
Balázs már akkor elkezdett sírni, amikor feltettem a vizsgálóasztalra. Az ügyeletes doktor bácsi másfél pillanat alatt felmérte a helyzetet és egy mozdulattal helyretette Balázs könyökét. Az igazi sírás-rívás akkor kezdődött, amikor még gyorsan tisztába tettük őt anyuval akkor és ott. Nagyon átázott szegénykém, tiszta pisi volt minden rajta, szerencsére vittünk neki váltóruhát, csak nadrágot nem.
Nagyon aggódtunk mindannyian Balázs miatt. Amikor a sikeres könyök-helyretétel után megkérdezte az ügyeletes dokror bácsi, hogy hívják Balázst, Mama automatikusan bediktálta az öcsém nevét.. :)
Balázs úgy aludt el, hogy feküdtem a kiságya melletti ágyon, és fogtuk egymás kezét. Tudom, hogy ilyesmire nem kellene rászoktatnom, de úgy éreztem, kell neki a közelségem egy ilyen nehéz nap után, mint a mai. No meg nekem is baromira jól esett. Be is aludtam mellette..