Balázs életében a nyuszit öt plüssfigura formázza meg. Az első egy milka nyuszi volt (lila - természetesen), de akkor még nem érdekelte az állatok fajtája. Aztán egy fehér nyuszi volt a kedvenc sokáig, és kapott egy nagyobbacska kék nyuszit is, de azon rendszeresen átnézett. Pedig szép kék nyuszi, puha és ölelnivaló.
Amikor terhes lettem, mindig vittem magammal ezt a nagy kék nyuszit (egy pár napig, kísérletképpen) ahová csak mentem. Kíváncsi voltam ugyanis arra, hogy miként reagál majd arra Balázs, hogy mással is foglalkozom, amikor vele vagyok, mégha mégoly passzív is az illető, mint egy plüssnyuszi. A teletubbies-t is úgy néztük, hogy Balázs ült a cica mellett, morzsolgatva egy-egy elérhető testrészét, mellette meg ültem én, ölemben a kék nyuszival. Történt olyan is, hogy nem értem rá leülni vele teletubbies-t nézni, hanem bekapcsoltam neki egy 15 perces részt, odanyújtottam neki a nyuszkót és mentem dolgomra. Látom tegnap, amikor Apa bekapcsolta neki a dvd-lejátszót, hogy leül, és már veszi is az ölébe a nyuszit. Együtt nézték végig.. :)
Most húsvétkor újabb helyes kis nyuszik csatlakoztak a hazai nyúl-hordához. Mindkettő kis aranyos, Balázs ha egyiket másikat meglátja, ölbe veszi őket, átöleli, és jobbra balra tekergetve a felsőtestét babusgatja a nyuszikákat. Megható.. Jöhet a tesó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése